Az 1993-as Oscar díj átadás után sokan nemtetszésüket fejezték ki a győzteseket illetően. A közönséget leginkább a “legjobb film”, és a “legjobb rendező” kategóriák eredménye osztotta meg. Mindkettőt Clint Eastwood ill. Nincs bocsánat című filmje nyerte el. Sokan gondolták úgy, hogy ez a film nem más, mint egy unalmas western, amelyben Eastwood a már jól begyakorolt (és a kritikusok által gyűlölt) egysíkú hunyorító nézéssel előrántja a Colt-ot, megfizet a gonosztevőknek, majd megdicsőülve, naplementével a háttérben, glóriával a feje fölött kilovagol a tájból. Nézzük meg közelebbről, valóban ennyiről van-e szó csupán.

Eastwood westernje igen formabontó, sosem volt ilyen előtte, és utána sem készült még hasonló. Talán nem is western. A szó klasszikus értelmében legalábbis biztosan nem. Felhagy a hagyománnyal, hogy piedesztára emelje a hírhedt pisztolyforgatókat, akik szempillantás alatt képesek végezni egy kisebb tömeggel, anélkül, hogy akár egy arcizmuk is megmozdult volna.

Willam Munny (Clint Eastwood) is ilyen, legalábbis valaha ilyen volt. Gátlástalan gyilkos, aki hajdanán gondolkodás nélkül hidegvérrel megölt mindent, ami élt és mozgott. Asszonyokat, gyerekeket, mindent. Nem volt bocsánat. Aztán találkozott egy hölggyel, aki mindent megváltoztatott. Feleségül vette, a tanyasi élet magányába vonultak, gyermekeik lettek, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Legalábbis az egyikük. Munny most is ott él két gyermekével. Minden nap virágot visz felesége sírjára, aki szerelmével felemelte, és kiutat mutatott neki bűnös életének sötét alagútjából.

Évek óta nem lovagolt, nem fogott fegyvert, és embert sem ölt. Egy nap egy suhanc fejvadász keresi fel, hogy társuljon vele. Néhány semmirekellőt kellene elkapni, akik igencsak helybenhagytak egy örömlányt az egyik városi bordélyban. A vérdíj ígéretesen nagy, úgyhogy a kiöregedett, Munny úgy dönt, még egyszer utoljára felveszi régi énjét, aztán a kapott pénzből új életet kezd a gyerekekkel. Segítségül hívja régi fegyvertársát Ned Logan-t (Morgan Freeman), és hárman nekivágnak az útnak.

A filmben nincsenek klasszikus értelemben vett hősök. A jó és a rossz közötti határ maszatolt krétafolt csupán. Vége annak a korszaknak, mikor a hős cowboyok belovagolnak a banditák által elnyomott faluba, és az ellenséget halomra ölve a mennybe emelkednek. Itt az örömlányok az áldozatok, az országszerte híres gyilkos a megmentő, és a szadista seriff (Gene Hackman) a törvény őre.

A fő karakterek szinte kivétel nélkül keresik magukat. A felesége kedvéért farmerré lett hidegvérű gyilkos, a zöldfülű fejvadász, aki sosem ölt még embert, a kegyetlen, és hidegvérű seriff, aki kétségbeesetten próbálkozik az emberek szemében a világ legkedvesebb emberének látszani mind-mind identitászavarokkal küszködő emberek.

Különösen jól sikerült a törvény őrének karakterábrázolása, amiben Hackmann kiváló színészi játékának nem kevés érdeme van. Bill Dagett, a városi seriff nem válogat az eszközökben. Aki a törvény ellen vét, vagy akárcsak vélhetően megszegi a törvényt, azt igen sajátos büntetésben részesíti. A polgárok szemében azonban jó embernek akar látszani.

Szadista természete elleni belső harcát kiválóan tükrözi a házépítés. Saját kezűleg ácsolja házát, holott nem ért a dologhoz. Kétségbeesetten próbálkozik, de nem akar sikerülni. Az eső elered, a tető pedig beázik. Mindig.

Ugyanez a helyzet vele is. Próbálkozik, de féktelen természetének képtelen parancsolni, és ez vezet később a film végkimeneteléhez is.

Eastwood elmondása szerint a westernt akarta eltemetni a filmmel, ami a látottak alapján sikerült is neki. Kiváló filmet alkotott, lehengerlő színészi teljesítményekkel. Ajánlott megnézni mindenkinek, függetlenül attól, hogy kedveli-e a műfajt vagy sem.

Értékelés:

egy tízes skálán: 10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.